Hírességek - Reményi Ede
REMÉNYI POGÁCSA
0,5 l lisztben nagy szeletenként 0,25 kg vajat dolgozz össze. Tégy hozzá 2 egész tojást, fél meszely (kb. 2 dl) tejfölt, kis sót, cukrot. Dolgozd ki jól, aztán tetszésed szerint bánj vele.
REMÉNYI-TORTA TÖLTVE
Elkészítése: 56 deka hámozott mandula finomra összevagdaltatik, és a csőben száríttatik, azután finomra megtörendő. Erre 3 tojás fehérjéből és törött cukorból sűrű jegedés (hab) keverendő, a mandulát pedig lassankint beleadjuk. Most az egész anyagot egy sűrűn cukorral bekent deszkára tesszük, és 5 részre osztjuk, minden rész egy viasszal bevont tortapléhre sodortatik és lassan világossárgára sütendő. Megjegyzendő, hogy minden egyes lepény közepébe egy lyukat csinálunk. A lepények, ha kihűltek, befőttel megkenve, egymás fölibe rakatnak és a középső üres hely tejszínhabbal és vaníliával vegyített cukorral megtöltendő.
Reményi Ede (eredeti nevén Hoffmann Ede, Miskolc, 1828. január 17. – San Francisco, 1898. május 15.) zeneszerző, hegedűművész. Testvére Reményi Antal 1848-49-es honvédszázados.
Tanulmányait szülővárosában kezdte, 9 évesen már hangversenyezett. Zenei tanulmányait 1842 és 1845 között folytatta a bécsi konzervatóriumban, Böhm Józsefnél. Húsz éves korában, Bécsből hazatérve, részt vett a szabadságharcban. Görgey Artúr segédtisztje, majd kedvenc hegedűse lett, emiatt külföldi emigrációba kényszerült a szabadságharc leverése után. Konstantinápolyon, Párizson, Londonon keresztül utazott Amerikába. Képzett hegedűművészként tért vissza Európába, majd rövid idő alatt páratlan karriert futott be. A kor számos kiemelkedő zeneszerzőjével kapcsolatba került, többek közt 1852-53-ban a fiatal Brahmsot magával vitte hangversenyútjaira. 1853-ban kapcsolódott Liszt Ferenc Weimari Társaságához is. 1854-ben egy ideig Londonban élt, itt Viktória királynő „udvari virtuóz” címmel tüntette ki, valamint a királynő hegedűse címét is elnyerte. 1855-ben távozott Amerikába, majd öt év után, 1860-ban amnesztiával hazatért.
Ezután másfél évtizeden keresztül központi szereplője a magyar zenei életnek. Az ország különböző városaiban adott hangversenyeket, több nagy jelentőségű alapítványt indított. 1870-ben a Nemzeti Színház intendánsa, báró Orczy István első hegedűsnek szerződtette.[3] Azonban rövid időn belül otthagyta állását, mivel állandó jelleggel hangversenyeket szervezett és rendezett, Ázsiában és Ausztráliában is. Nagy áldozatot hozott a közművelődés terén is: kezdeményezte a gyűjtést a Petőfi-szoboralapra, melynek érdekében koncertkörutat szervezett, s ennek bevételét, 67 000 forintot, a Petőfi-szobor, és a közben megalakuló Széchenyi-szoboralap részére adományozta. 1872-ben feleségül vette Fáy Antal lányát, Fáy Gizellát. Külföldre mentek: először Párizsba, majd Londonba, végül 1878 őszén az USA-ban telepedett le véglegesen. Innen már csak koncert-utakra jött át Európába, így járt még egyszer Magyarországon is, 1891-ben. A halál egyik San Franciscó-i koncertjén, hegedülés közben érte.
Emődön zeneiskola viseli a nevét.