Hírességek - Báthory István
BÁTHORY VELŐS TÖLTÖTT CSIRKE MÁJRIZOTTÓVAL
Hozzávalók: 2 1/2 egész csirke, 8 db zsemle, 8 db tojás, 40 dkg sertésvelő, 1 cs petrezselyemzöld, 5 dkg só, 1 dkg bors, 1 dkg Delikát, 25 dkg zsír, 15 dkg vöröshagyma
Májrizottó köret: 60 dkg rizs, 12 dkg zsír, 3 dkg só, 50 dkg csirkemáj, 1 dkg bors, 1 cs petrezselyemzöld, 15 dkg sajt (trappista), 1 fej fejes saláta
Elkészítése: Tölteni való egész csirkét előkészítjük. Zsemlés, velős, tojásos, borsos, petrezselymes töltelékkel bőr alá töltjük. Sütőben készre sütjük. Tálalása májrizottóval, fejes salátával történik.
Somlyai Báthory (Báthori) István (Szilágysomlyó, 1533. szeptember 27. – Grodnó, 1586. december 12.) erdélyi fejedelem (1571–1586), Lengyelország királya (1576–1586).
1533. szeptember 27-én, Somlyón született Báthory István (1477–1534) – aki 1530–1534 között János király erdélyi vajdája volt – és Telegdi Katalin (1492–1547) fiaként. Az akkoriban Erdélyhez tartozó Partiumban családja birtokolta a somlyói mellett a szatmári és szinéri uradalmat is.
Apja néhány hónappal születése után, 1534. március 17-én elhunyt, ezért Várdai Pál esztergomi érsek vállalta nevelését, majd az 1540-es években I. Ferdinánd bécsi udvarában apródoskodott. Humanista műveltséget szerzett, ám Padovában sosem tanult. Az ottani egyetemre unokaöccse, a későbbi Báthory Gábor fejedelem apja járt.
A reformáció terjedése idején is megőrizte katolikus hitét. Hazatért az akkor éppen Habsburg-uralom alatt álló Erdélybe, majd az 1556-ban visszatért Izabella és János Zsigmond híve lett: a rendek nevében már ő köszöntötte, és kísérte Kolozsvárra a hazatérő királynét. 1556-ban megkapta Erdély legjelentősebb katonai pozícióját, a váradi kapitányságot.
1571-ben lett Erdély fejedelme, majd 1576-ban Lengyelország királya.