Hírességek - Szent-Györgyi Albert
PAPRIKÁS CSIRKE SZENT-GYÖRGYI ALBERT MÓDRA
Hozzávalók 5 személyre: 3 darab 60 dkg-os tisztított csirke, 2 db közepes nagyságú hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 evőkanál piros nemes paprika
A galuskához: 2 db zsemle, 50 g vaj, tej, 3 tojás, gríz, liszt, só, bors
Elkészítése: 3 darab 60 dkg-os tisztított csirkét felnégyelünk, 2 db közepes nagyságú hagymát, 1 gerezd fokhagymával finomra megvágunk, vajban rózsapirosra hervasztunk. 1 evőkanál piros nemes paprikával fűszerezzük és 3 deci vízzel felengedjük.
Felforrás után a feldarabolt csirkét belehelyezzük, megsózzuk és fedő alatt háromnegyed részben puhára főzzük, fél liter jó minőségű tejfelbe 2 evőkanál sima lisztet simára elkeverünk és a csirkére öntve jól elkeverten felforraljuk.
10 darab vastag húsos zöldpaprikát parázson megsütünk és a héját lehúzva felszeletelünk, 6 darab kemény paradicsomot vékonyan meghámozunk, kettévágva magjától megtisztítjuk, és apró kockákra vágjuk. 6 szelet Szász-féle gyógy-sonkát zsírtalanítva vékonyan felmetélni, vajat forrósítani, a fenti anyagokat gyengén átsütjük, fűszerezni, vágott petrezselyemmel és sóval a paprikás csirkét megtálalva az itt leírt anyagokat tetejére helyezzük és a következő galuskát adjuk hozzá: 2 darab vizes zsemlyét meghámozva, tejszínbe áztatjuk, szitán áttörjük levével együtt. 10 deka vajat habosra keverünk, megsózzuk, gyengén borsozzuk, 5 darab nyers tojás sárgáját hozzákeverjük. 5 tojás fehérjét kemény habbá verjük és az utóbbi anyagba lassan belekeverjük. Ehhez 3 evőkanál grízes lisztet keverve, hideg helyre állítjuk. Angol kőtálba vajat forrósítunk, 3 kanál tejfelt teszünk bele és 10 deka húsos császár szalonnát vékonyra metélve, vajban kissé átfuttatva, a kőtálba sütünk. Forrósított vajba mártott kávéskanállal a galuska anyagát az elkészített kőtálba szaggatjuk. Ennek végeztével a kőtálat gőzre helyezve, sütőben kellően átsütjük és a paprikás csirkével feladjuk. Lehetőleg úgy intézve, hogy a galuska és a csirke egy időben készüljön el.
Őrölt pirospaprika mellett parázson sült, majd héjától megszabadítva felszeletelt vastag húsos zöldpaprika kell még hozzá.
Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hole, Massachusetts, 1986. október 22.) Nobel-díjas és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus.
A világhírű Nobel-díjas tudós, Szent-Györgyi Albert neve a gasztronómiába is bevonult, ugyanis 1938-ban a lillafüredi Palota Szálló akkori konyhafőnöke engedélyt kért és kapott a tudóstól, hogy róla nevezze el az általa kreált paprikás csirke receptjét.
A 30-as évek elején izolálta a C-vitamint és 1936-ban a P-vitamint. Jelentős szerepet játszott a citrát-kör (citromsavciklus) felfedezésében. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést. Tudományos munkásságát 1937-ben itthon Corvin-koszorúval ismerték el.
Szent-Györgyi Albert Budapesten született 1893. szeptember 16-án. Tanulmányait a Lónyay utcai Református Gimnázium és Kollégium diákjaként végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Az első világháborúban medikusként vett részt, de megsebesült, és hamarosan leszerelték. Ezután Pozsonyban és külföldön: Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai kémia terén. Ezt követően a Cambridge-i Egyetemen, F.G. Hopkins biokémiai tanszékén megszerezte második doktorátusát, ezúttal kémiából, majd E. C. Kendall támogatásával egy évig az Egyesült Államokban dolgozott. Klebelsberg kultuszminiszter hívására hazajött, és 1931-től 1945-ig a Szegedi Tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora, 1945 és 1947 között a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi karának biokémia professzora volt. 1947 végén elhagyta az országot, és a Boston melletti Woods Hole-ban telepedett le, ahol 1947 és 1962 között az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója, 1962 és 1971 között az USA, e téren vezető főiskolája, a Darthmouth College professzora volt. Kapcsolatait Magyarországgal mindig fenntartotta, az 1960-as évektől rendszeresen hazalátogatott. 1986. október 22-én halt meg Woods Hole-ban.
Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Megállapította összetételét (C6H8O6), és hexuronsavnak nevezte el (1928). Hazatérve, Szegeden olyan növényi forrást keresett, melyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat. Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan megfelelt: 10 liter présnedvből 6,5 gramm hexuronsavat állítottak elő. 1932-ben Szent-Györgyi – és tőle függetlenül J. Tillmans – a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. Javaslatára a hexuronsavat a skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak nevezték el. Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin-gyártás módszerét is kidolgozták. Már Szegeden elkezdett foglalkozni az izom működésével, és sikeresen vizsgálta az izom fehérjéinek szerepét az izom-összehúzódásban (1940-42). A szubmolekuláris vizsgálatok után érdeklődése a rosszindulatú daganatok felé fordult. Két évtizeden át foglalkozott a sejtszintű szabályozás jelenségeivel. A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1935), rendes (1938), majd 1945. május 30-án tiszteleti tagjának választotta. 1987-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem felvette nevét (Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem).
1937-ben kapta meg a Nobel-díjat „…a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért” indoklással. A Magyar Tudományos Akadémia 1938-ban rendes tagjai sorába választotta. A szegedi egyetem rektora lett, ahol az izommozgás biokémiájával kezdett foglalkozni. Szent-Györgyi ezen a téren is Nobel-díjjal értékelt munkával egyenértékű eredményeket ért el, melyek közül a legfontosabbnak a mechanikai izommozgás fehérjekémiai hátterének feltárását tekintik.